Országjelentés (Szlovákia) - Civil szervezetek helyzete Felvidéken
A 2002-ben megjelent Szlovákiai magyar szervezetek adattára c. kiadványban a szerző, Nagy Myrtil, alapos elemzést végzett az akkori felvidéki civil élet meghatározó szervezeteiről. Azóta nincs tudomásunk olyan kiadványról, mely a szlovákiai magyar civil szféra összefoglalójaként szerepelne.
A kiadványban megtalálható információk alapján a szlovákiai magyar intézményrendszer a rendszerváltozás után rendkívül nagy változáson ment keresztül. Érdemes egy rövid történelmi áttekintést szemügyre venni.
Tóth Károly a következőképpen elemezi a helyzetet: „… A kilencvenes évek elején még csak egy kulturális szervezetünk volt, egy nőszövetség, egy ifjúsági szervezet stb. Alapítványokról nem is tudtunk, a polgári kezdeményezések csak titokban, párt és kulturális álcába bújtatva érvényesülhettek. Klubok születtek, klubmozgalmak, biciklitúrák, titkos és féltitkos szervezetek, szűk baráti körök, amelyek mind-mind azt jelezték, hogy az igazi társadalmi életre szükség van, hogy a tenni akarás nem lankad, hogy csak megfelelő teret kell biztosítani a megannyi kezdeményezésnek és akaratnak. 1989 után ennek a jogi keretei megszülettek. A szlovákiai magyarok társadalmi, kulturális, politikai élete újabb szakaszába lépett. Egy pillanat alatt született meg - szinte a semmiből - a szlovákiai magyar civil társadalom. Mint minden civil társadalom, ez is nagyon sokszínű volt. És mint minden új dolog, kereste a helyét a közéletben, a közakarat megjelenítésében, a köz szolgálatában. Nem mindig ment ez könnyen. A sokszereplős új környezet megannyi összeütközésnek, konfliktusnak, személyeskedésnek, szóváltásnak volt a színtere. Hosszú időnek kellett eltelnie, amíg az egyes szereplők felismerték, nem ők az egyedüli ilyen vagy olyan szervezet. Sokan vagyunk, más-más értékekkel, más-más elképzelésekkel, más-más célokkal. De éppen ez a sokszínűség adja az erőnket. Ez az, ami biztosítékot jelent, hogy akár tévedhetünk is, lehetnek rossz meglátásaink, elképzeléseink, mindig ott van a másik, partnereink, akik új ötletekkel, új ideákkal, új célokkal korrigálni tudják a hibákat, és a diszharmóniának tűnő sokszínűség harmonikus egyként szolgálja a közösséget. Ebben rejlik a civil szervezetek, a harmadik szektor, az önkéntesség ereje. A szlovákiai magyar civil szektor teljes képének, spektrumának, szerkezetének felmérése, felkutatása még várat magára. Nincsenek egzakt adataink arról, hogy milyen is ez a szektor. A szlovák oldalról nézve egy nagy fehér folt Dél-Szlovákia. Szlovákiai magyar oldalról nézve pedig egy zárt intézményrendszer negatív vagy pozitív képe sejlik fel előttünk. Tudjuk, hogy nagyon széles skálán mozog, tudjuk, hogy gyakorlatilag lefedi az egész közösséget. Tudjuk, hogy a kis helyi kezdeményezésektől kezdve egész az országos kulturális, érdekvédelmi, szakmai szervezetekig terjed. Tudjuk, hogy az intézményi keretek is nagyon változatosak: vannak, akik tudatos intézmény-építésbe kezdtek, és vannak, akik megelégszenek a laza öntevékeny mozgalmi munkával. Aligha lehetne érték-ítéletet mondani ezekről, mindenki a maga helyén, minden szervezet a maga módján fontos az adott régióban, kis- és nagy közösségben. Ugyanakkor mégis kell látnunk és láttatnunk önmagunkat. Tudatni kell, hogy ennek a maroknyi közösségnek a társadalmi élete semmivel sem marad el más régióétól. Hogy ez egy érett, a maga szabály- és értékrendjével együtt a közösségi élet minden jegyével rendelkező társadalom. Sokra vágyó, de intézményi rendszerén keresztül önszervező közösség is egyben.
Az állandóan változó adatbázis a különböző internetes oldalakon érhető el.
Ezek a következők:
A szlovákiai civil szervezetek életében fontos mérföldkő volt az 1990-es év. Pogány Erzsébet, a SZAKC egykori vezetője arra hívja fel a figyelmet, hogy a kommunista párt bukását épp a civil szervezetek segítették elő: „… Ne felejtsük el, az állampártot a civilek váltották le, a kommunizmus évei alatt kialakult földalatti mozgalmak, kisközösségek buktatták meg a rezsimet. A Szövetségi Gyűlésben a civilek részére fontos nap volt 1990. március 27-e, amikor egymás követően három törvényt szavaztak meg a képviselők:
83. sorszám alatt a polgárok társulásáról szóló törvényt,
84. szám alatt a szabad gyülekezésre,
85-ös sorszámmal a petíciós jogra vonatkozó törvényt.
Mindhárom törvény, módosításokkal és kiegészítésekkel ma is érvényes az azóta önállósodott Szlovákiában és Csehországban, és alapját képezik a civil szervezetek tevékenységének. ..”
A szlovákiai civil szektor szerkezete a következőképpen néz ki:
A szlovákiai civil szervezetek működéséről legtöbb információ a Szlovákiai Nonprofit Szolgáltató Központ és a Központi Nonprofit Társaság (Slovenské neziskové servisné centrum a Centrálna nezisková spoločnosť) közös portáljáról, a Civil Szektor Központi Portáljáról (Centrálny portál pre neziskový sektor) tudhatunk meg.
A portál 2010-ben indult és a legnagyobb szlovákiai alapítványok támogatják a működését, (mint az Orange Alapítványa, a Nyitott Társadalomért Alapítvány, a Közép-európai Alapítvány és mások.) Annak ellenére, hogy a támogató alapítványok az ország leggazdagabb alapítványainak számítanak, a civil portál használata sajnos nem ingyenes, a regisztráció 66.- illetve 99.- euro előfizetéshez kötött, attól függően, hogy a belépési kódot a szervezeten belül egy vagy három használó veszi igénybe, és ennek az összegnek a fejében valamennyi információhoz, adatokhoz, előírásokhoz hozzájut a használó, törvényi változások napra készen követhetőek.
A civil szektor a szlovákiai társadalomban is dinamikusan fejlődik, jelentős közhasznú feladatokat lát el, és nálunk is folyamatosan fel kell hívni a figyelmet arra, hogy miben különbözik ennek a szektornak a tevékenysége más (politikai, gazdasági) szektor működésétől, célkitűzéseitől.
Szlovákiában a nem kormányzati szervezeteknek négy alapvető formáját különböztetünk meg:
Alapítványok (nadácie)
Nem befektetési alapok (neinvestičné fondy)
Nonprofit közhasznú szervezetek (neziskové organizácie, všeobecne prospešné spoločnosti)
Polgári társulások (občianske združenia)
Arról, hogy hány működő polgári egyesület van Szlovákiában, a Szlovák Belügyminisztérium vezet nyilvántartást, a műszaki feltételeket a Közigazgatás Informatikai Rendszerét Ellátó Szervezet (Organizácia pre informatiku verejnej správy) biztosítja, az adatbázis nyilvános, és az alábbi címen érhető el: http://www.ives.sk/registre/
A polgári társulás, egyesület, a legelterjedtebb és legegyszerűbb formája a civilek együttműködésének Szlovákiában is. A nyilvántartásában kerekítve 36 500 egyesület szerepel, ezek közt 100 olyan, amelynek nevében szerepel a magyar szó. De száznál sokkal több a magyar szervezet, hiszen például csak Somorjáról, egy 12 ezres csallóközi kisvárosból közel 100 szervezetet tartanak nyilván, és ezek egyharmada köthető a magyar kultúra ápolásához, Somorjáról több szervezet neve kétnyelvűen szerepel a nyilvántartásban, sőt van egy, amelyik – élve a nyelvhasználati jogokkal , csak magyarul tüntette fel a nevét (a somorjai Magyar Polgári Kör).
Egy további kategória a polgári társulások közt – olyan szervezetek, amelyeknek tevékenysége „igazolt”, (združenia s potvrdenou činnosťou), ez a magyarországi jogrendben ismert kiemelten közhasznú szervezetnek felel meg.
Jelenleg 240 ilyen „igazolt” szervezet van a nyilvántartásban, ezek közt 6 olyan, amelynek nevében szerepel a magyar kifejezés. Ide tartozik pl. a Csemadok, a Szlovákiai Magyar Cserkészszövetség, az Szlovákiai Magyar Írók Szövetsége, a Magyar Ifjúsági Szövetség, a Diákhálózat, a Glória egyházi társulás. stb.
A jogi személyek érdekszövetsége kategóriában több mint 1 000 szervezet található, köztük az egyik legtevékenyebb magyar érdekszövetség, a Szövetség a Közös Célokért – Združenie za spoločné ciele, az első helyen magyarul tüntették fel 2001-ben a szervezet nevét. Nyolc olyan szervezetet találunk, amelynek nevében szerepel az, hogy magyar.
A „nem befektetési alap” lényege, hogy közhasznú célokra, humanitárius tevékenységre gyűjtenek pénzt. Abban különbözik az alapítványtól, hogy nem rendelkezik ingatlannal, csak pénzbeli vagyonnal. 600 ilyen működik, ebből csak egy tardoskeddi alap nevében szerepel a magyar szó. Dunaszerdahelyről 6 alapot tartanak nyilván, amelyek közül 4 köthető a magyar közösséghez.
A nonprofit közhasznú szervezetek az államtól átvállalt közszolgálatot látnak el, azaz az állami intézményeknek a civil szektorban működő szervezetekkel való átváltásának fontos intézményei: az oktatásügy, sport, szociális, kulturális, egyházügyi és tudományos kutatás területén tevékenykednek.
A nyilvántartásban 2500 ilyen szervezet van, nevében három magyar. A Komáromból bejegyzett szervezetek számát illetően, 60 ilyen van, tehát világos, hogy sokkal több olyan nonprofit szervezet van, amelyik a magyar közösség civil életét erősíti.
Az alapítványok a szlovák jogrendben is valójában a nonprofit szektor bankjának számítanak. A fő céljuk, hogy vagyont gyűjtenek, amelyet azután közhasznú célokra fordítva osztanak szét. Szlovákiában kizárólag magánalapítványok léteznek, amelyekre önálló törvény vonatkozik. Az alapítványok száma 660 a nyilvántartásban, köztük van a dunaszerdahelyi Kortárs Magyar Galéria, de ezen kívül csak Komáromban 6 alapítvány működik, közülük 4 köthető a magyar kultúrához.
Ha összeadjuk az egyes kategóriákban talált adatokat, akkor Szlovákiában eddig 41 500 nonprofit szervezetről volt szó Pogány Erzsébet 2013-as elemzése, számításai szerint.
A Fórum Intézet honlapján 2002-ben kiadott könyv található, az intézet honlapján az ún. Adatbankban „Intézmények, szervezetek” címszó alatt 1602 szócikk van, de ebben vegyesen vannak nyilvántartva pl. könyvtárak, önkormányzatok, szervezetek is.
A magyar.sk oldal most a Szlovákiai Magyarok Kerekasztalának felülete lett, amely – mint a legutóbbi, november 16-i tanácskozás utáni közleményben közzétették: 130 szlovákiai magyar civil szervezet egyeztető fóruma. Induljunk ki abból, hogy a legtevékenyebb civil szervezetinkről van szó, akik a közélet iránt élénken érdeklődnek.
A felvidéki magyarság társadalmát civil eszközökkel próbáljuk erősíteni.
A szlovák állam burkoltan és nyíltan magyarellenes programot valósít meg. A szlovákiai magyar közösségben civil szervezetek látnak el számtalan olyan feladatot, amelyet az államnak kellene biztosítania saját állampolgárai részére egyéni és közösségi fejlődésük érdekében. Közösségünkben a kultúra, az oktatás, a nyelvhasználat területén a civil szakmai szervezetek próbálnak helyt állni, időnként erejüket meghaladó mértékben.
2018 novemberében a Szlovák Nemzeti Tanács elfogadta azt a törvényt, mely szerint a nem kormányzati nonprofit szervezetek 2019-ben külön nyilvántartásba kerülnek.
A felvidéki magyar civil szektor legjelentősebb szervezetei
CSEMADOK
A kultúra területén a Szlovákiai Magyar Társadalmi és Közművelődési Szövetség – Csemadok országos szervezet tölt be fontos szerepet. Sajátos a helyzete, hiszen a jogfosztottság évei után, 1949-ben alakult, a kommunista párt utasítására. Az országos vezetői igyekeztek is mindvégig megfelelni a felsőbb elvárásoknak, helyi szinten azonban az identitásunk megőrzésének fontos bázisa lett.
Amikor az 1989-es fordulathoz értünk, az akkori fiataloknak és időseknek Csemadokban szerzett közéleti tapasztalata volt, a szlovákiai magyar elkötelezett vezetői nagyrészt a Csemadokból kerültek ki, s lettek pártvezetők. Valószínűleg ez okozza azt a mai problémát, hogy a Csemadok keresi, de nem találja a helyét, társadalmunkban nem tölt be olyan fontos szerepet, mint 1989 előtt. Megfigyelhetjük, nem is halad olyan ütemben a korral, mint a többi szervezet, sem a helyi, sem az országos eseményekről nem indul be közbeszéd. A szervezeten belüli állapotról sokat elárul, hogy ragaszkodik a mozaiknévhez, ami 1949-ből a Csehszlovákiai Magyar Dolgozók Kultúregyesülete név rövidítése.
Jelenleg 17 régióban működik ún. területi választmánya, alapszervezeteinek száma pedig 420, tehát elenyésző azon települések száma Dél-Szlovákiában, ahol nincs Csemadok alapszervezet. Elsősorban a hagyományőrzés és amatőr művészeti tevékenység felkarolása a feladata. Évente megszerveznek több országos eseményt, minden régióban vagy egy-egy regionális seregszemle, ezek többsége a hagyományőrzést, a népzenei és néptánc kultúránk megtartását szolgálja. A Csemadok a szlovák államtól néhány programjára kap elenyésző – évente csökkenő – összegű támogatást, a területi titkárságok hálózatának és a pozsonyi központ működésére Magyarország nyújt támogatást, mint nemzeti jelentőségű intézménynek, ezen kívül a helyi szervezetek, területi választmányok programjait is támogatja.
Szögezzük le, Szlovákiában nincs olyan állami intézményi hálózat, amely a szlovákiai magyarság kultúrájának, anyanyelvének megőrzését szolgálná.
És nincs apparátus arra sem, hogy az oktatásügyben oly sajátságos helyzetben lévő, nem szlovák tanítási nyelvű iskolák szakmai, szervezési segítséget kaphatnának. Ezt a feladatot a magyar általános iskolák irányában a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetsége látja el.
Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetsége
A középiskolákkal, az egyetemmel az SZMPSZ nem foglalkozik. Érdekvédelmi, szakmai szervezetként próbál a szlovák állam újabb és újabb kísérlete ellen fellépni, a magyar iskolák megtartásáért küzd nap, mint nap.
Mindkét esetben civil szervezetről van szó, polgári társulásról, amelyek minimális apparátussal a szlovákiai magyar közösség felé az állam helyett nyújtanak szolgáltatásokat.
A Szövetség a Közös Célokért társulás - Civil szervezetek, jogi személyek társulásaként jött létre 2001-ben.
A szlovákiai magyarság öt nagy országos szervezettségű, jelentős tagsággal rendelkező szervezete hozta létre, mára további 12 szervezettel bővült, és közösen látja el a feladatait a dél-szlovákiai városokban: Tájékoztató irodahálózatot működtet a magyar házakban. Királyhelmectől Pozsonyig, valamilyen formában jelen van a közösségi helyen. Négy városban (Pozsony, Dunaszerdahely, Komárom, Rozsnyó) teljes munkaidejű-, 5 városban (Zselíz, Ipolyság, Galánta, Királyhelmec, Losonc,) részmunkaidős munkatárssal, és több helyen (Párkány, Léva, Nyitra, Kalonda) a magyar házat működtető szervezetnek a költségeihez járulnak hozzá annak fejében, hogy a SZAKC által ellátott feladatokra is reagálnak, együttműködnek a szervezettel.
A magyar közösségi helyeken, az adott régióban sokirányú szervező, tájékoztató munkát végeznek. A legismertebb fórumuk, az első szlovákiai magyar hírportál. ( Felvidek.ma)
Szlovákiai Magyar Cserkészszövetség
Felvidéken 1913-ban alakult meg az első cserkészcsapat. A trianoni békeszerződés után a Csehszlovákiához került csapatoknak a hatóságok nem engedték saját cserkészszövetség létrehozását. 1926 után a Csehszlovák Cserkészszövetség, majd az első bécsi döntés után a Magyar Cserkészszövetség keretein belül működtek.
1990-ben alakult meg az SZMCS, a Külföldi Magyar Cserkészszövetség (KMCSSZ) jóvoltából. Jelenleg közel 50 csapatban 1500 cserkész tevékenykedik. Székhelye Dunaszerdahelyen van, ügyvezető elnöke Csémi Szilárd (Kismedve).
A Szlovákiai Magyar Cserkészszövetség valláserkölcsi alapon dolgozik, előtérbe helyezve a személyes példaadást. Célja, hogy jellemes, sokszínű, de teljes embert neveljenek ki, akik a megszerzett tudást, kifejlesztett képességeket az élet minden területén tudják majd kamatoztatni. Mindezt minden egyes fiatal esetében egyéni módszerrel és hozzáállással érik el. Nevelésük fontos alappillére a cserkészmódszer, mely a következő elemekből áll:
- a kisközösségi (őrsi) rendszer,
- fogadalom és törvények,
- a cselekedve tanulás, azaz a saját tapasztalaton, megfigyelésen alapuló ismeretszerzés, folyamatos és ösztönző, vonzó és hasznos programok főként a természetben,
- a magyar kultúra ápolása, különös tekintettel népi hagyományainkra.
Szlovákiai Magyar Szülők Szövetsége
A Szövetség küldetése:
a. támogatni az anyanyelvű oktatást és nevelést,
b. együttműködni az iskola pedagógusaival a gyermek oktatása és nevelése során. A Szövetség összegyűjti a szülök kérdéseit, véleményét és javaslatait, észrevételeit és kérelmeit a gyermekek iskolai oktatásával és nevelésével kapcsolatosan, és részt vállal ezek megoldásában.
Diákhálózat
Kezdeményező szerepet vállal a társadalmi élet számos területén, melynek során számottevő közösség- és készségfejlesztő programot szerveznek. A Diákhálózat alegységei a szlovákiai és csehországi egyetemek magyar diákszervezetei. Céljaik közé tartozik olyan rendezvények életre hívása, amelyek összefogják az adott egyetemek magyar diákjait, programjaikon hangsúlyos a közösségépítés, illetve egyszerre lehet feltöltődni testi és szellemi energiákkal. Az egyetemistákat érintő szakmai projekteken túl a felvidéki magyarság más – elsősorban középiskolás – csoportjait is igyekszenek megszólítani.
Fiatal Reformátusok Szövetsége
A Fiatal Reformátusok Szövetsége (Firesz) 1992. november 14-ei losonci alapítása óta olyan szlovákiai magyar ajkú fiatalok és gyermekek közössége, amely legfontosabb feladatának a Jézus Krisztusról szóló evangélium hirdetését tartja a fiatalok között. Tagjaiként szolgálatukban szorosan együttműködnek a Szlovákiai Református Keresztyén Egyház gyülekezeteivel és vezetésével, amely országos ifjúsági szervezetének ismerte el a Fireszt. Együttműködnek a határon belül és kívül működő keresztyén ifjúsági szervezetekkel is, többek között az erdélyi IKE-vel, a kárpátaljai KRISZ-szel, Magyarországon az MRE Zsinati Ifjúsági Irodájával, továbbá a Szlovákiai Magyar Cserkészszövetséggel.
Tevékenységük
Helyi, területi és országos szinten kapcsolódnak be a református egyház missziói munkájába konferenciák, evangelizációk, ifjúsági- és gyermeknapok, táborok és egyéb rendezvények szervezésével. Így szeretnék segíteni a református gyülekezetek ifjúsági- és gyermekközösségeinek munkáját. Kiemelt alkalmaik a kétévente megszervezendő országos ifjúsági többnapos találkozó, az ún. ÉlesztŐ, valamint a köztes években Kárpát-medencei szinten megszervezendő Csillagpont találkozón való szolgálat és részvétel.
Fórum Kisebbségkutató Intézet
Az intézetet 1996-ban a Fórum Alapítvány és a Katedra Alapítvány alapította Dunaszerdahelyen. Jelenleg Somorján és Komáromban működik. Célja a Szlovákiában élő nemzeti kisebbségek szakszerű kutatása, kultúrájuk, írott és egyéb emlékeik dokumentálása. Nonprofit szervezetként köz- és szolgáltató intézményként működik.
Pro Civis Polgári Társulás
Az onkormanyzas.sk fenntartója és működtetője. Célja, hogy terjessze, fejlessze és hozzájáruljon a szlovákiai magyar közigazgatást. Szándékuk, hogy e munkával hozzájáruljon anyanyelvünk, a magyar nyelv használatához, fenntartásához és fejlesztéséhez a közigazgatásban.
Szlovákiai Magyar Televíziósok Szövetsége
A Szlovákiai Magyar Televíziósok Szövetsége a Szlovák Köztársaság területén tevékenykedő, magyar nyelvű műsorgyártással foglalkozó televíziós szakemberek országos szervezete. Elsődleges célkitűzésük a szlovákiai magyar nyelvű televíziózás segítése, műfaji sokszínűségének a továbbfejlesztése. Szövetségük tagjai olyan magánszemélyek, akik professzionális szinten foglalkoznak műsorgyártással országos lefedettségű, magyar nyelven sugárzó közszolgálati vagy kereskedelmi televízióknak. Tagjai aktív részesei a szlovákiai magyar és magyarországi közszolgálati televíziók napi műsorgyártásának, naprakészen tájékoztatnak a helyi közélet, a civil társadalom, a politika, a gazdasági élet főbb mozzanatairól. Átlagosan havi több száz tudósítást, magazinanyagot, riportot készítenek magyar nyelven szlovákiai és magyarországi televízióknak, valamint a szlovákiai magyar regionális televízióknak.
A Szlovákiai Magyar Televíziósok Szövetsége védi a szlovákiai magyar szakma érdekeit, kiáll az anyanyelvi tájékoztatás fontossága mellett és mindent megtesz az ezt korlátozó diszkriminatív törvények és intézkedések megszüntetéséért.
Szövetségük 2011 márciusában létrehozta az ország első magyar nyelvű televíziós hírportálját, a hírek.sk hírportált. Mára a hírek.sk országosan az egyik legolvasottabb és leghitelesebb hírportállá nőtte ki magát.
Via Nova – a Jövő Szövetsége
A Via Nova Ifjúsági Csoport 2007-ben alakult meg civil szervezetként. Elődjének a Magyar Koalíció Pártja Ifjúsági Csoportja tekinthető. Tagjain Felvidéken élő magyar fiatalok 15-től 35 éves korig. A 35 év feletti szimpatizánsok 2012 óta a Via Nova Baráti Körökhöz csatlakozhatnak. A Via Nova ICS működésének alapvető célja a felvidéki magyarság ügyét szolgálni. Cselekvésük mozgatórugói az egészséges nemzeti öntudat igénye, a szülőföld szeretete, ha agyomány tisztelete, a keresztény értékekhez való ragaszkodás, mindez fiatalosan és magyarul.
Tevékenységük fontos része a közösségépítés, amit a legkülönfélébb módon végeznek tagjai a dél-szlovákiai régiókban. Szervezői megemlékezéseknek és ismeretterjesztő előadásoknak, kirándulásoknak és táboroknak, sportrendezvényeknek és tehetségkutatóknak, báloknak, magyar buliknak, koncerteknek és egyéb szakmai jellegű, közösségépítő, szórakoztató rendezvénynek. Munkájuk további fontos része a politikai, közéleti szerepvállalás, ennek kezdeményezése és támogatása. Lényegesnek tartják továbbá a Kárpát–medencei, határokon átnyúló magyar-magyar kapcsolatok ápolását, ezért igyekeznek együttműködni a legtöbb Kárpát-medencei magyar ifjúsági szervezettel. Alapszervezeteik hat régióban, tizennyolc járásban működnek.
A Via Nova 2019. március 9-e óta szövetségként, ernyőszervezetként működik tovább. Célja, hogy összefogja a felvidéki ifjúsági érdekeltségű polgári társulásokat. Tagjai számos olyan rendezvényt szerveznek, amelyek évente megrendezésre kerülnek és Felvidék-szerte ismertek. Ilyen a Martosi Szabadegyetem „MartFeszt”, a Felvidéki Labdarúgó Bajnokság, a Kezdj okosan!, a Ki a vagány a vidéken?, a kétnyelvűségi és névmagyarosító megmozdulások, a kettős állampolgárság melletti megmozdulások, a Gömöri Összetartozás Napja, a Bódva-völgyi fiatalokat megmozgató BódvaFeszt és a keleti végeken rendszeresen megvalósulásra kerülő hagyományőrző rendezvények, táncházak. A szövetséghez tartozó polgári társulások számára a Via Nova jogi segítséget kínál, illetéket térít, könyvelőt biztosít, pályázati tanácsadást nyújt, pályázatírást végez, rendezvényszervezési reklámtevékenységet vállal, nem utolsó sorban rendelkezésre bocsátja új székhelyének, a Martosi Rendezvényligetnek a létesítményeit.
Az újjáalakult Via Nova az alábbi 10 pontos programtervezetet fogalmazta meg a 2019-es évre vonatkozóan: · Közéleti Akadémiák a Kárpát-medencében · Csatlakozás az európai nemzetiségek és az európai kereszténydemokrata ifi szervezeteihez · Minority Safe Pack online aláírásgyűjtés · Beiratkozási kisfilm és zarándokutak · Boldoggá avatás: az Esterházy misszió terjesztése a fiatalok körében · Kezdj okosan! vállalkozói konferencia · Felvidéki Labdarúgó Bajnokság · Közösségi terek és tehetségpontok létrehozása a régióinkban · Online rádiólánc · Gólya batyu családos fiataloknak.
A szlovákiai magyar civil szervezeteket érintő nehézségek és kihívások
A felvidéki magyar civil szervezetek szlovákiai bevételi forrása szinte elenyésző. Mindösszesen évente 4 millió eurónyi támogatáshoz jut a félmilliónyi őshonos magyar lakosság. Ebből nem lehetne fenntartani kutatóintézeteinket, civil szervezeteinket, iskoláinkat. Ha az anyaország nem törődne a felvidéki magyarsággal, az asszimiláció sokkal számottevőbb és jóval erősebb lenne. Ebből a támogatásból töredék jut a felvidéki magyarság kulturális tevékenységére.
A 2018-tól működő Kisebbségi Kulturális Alap tevékenysége sok kivetnivalót hagy maga után. Jól szemléltei a tarthatatlan helyzetet, hogy a hivatalos statisztikák szerint az 1458 szerződésből 356 került megkötésre a tavalyi év augusztusának végéig. Ebből a 851 sikeres magyar pályázatból mindössze 88 pályázat esetében sikerült szerződést kötnie a jelzett időszakig az Alapnak az érintett szervezetekkel, ami az eredményes pályázatok alig tíz százalékát jelenti. Az összesen 7,68 millió eurót kitevő, összes szlovákiai kisebbség számára szóló keretösszegből 2018. augusztus végéig mindössze 2,3 millió euró került kifizetésre, ami a teljes összeg 30 százalékának felel meg. A támogatások folyósításának csúszása, de a fölösleges adminisztrációs terhek lehetetlen helyzetbe hozzák a civil szervezeteket és nemcsak a működésük terén okoznak problémát, hanem a hitelességüket is rontják a partnereik előtt.
A jövőbeli további nehézségek: a civil szervezetekre vonatkozó törvényi környezet több szempontból is megváltozik a közeljövőben. A GDPR (uniós adatvédelmi rendelet) alkalmazása, a civil szervezetek regisztrációs szabályzata és a készülő, civil szervezetek finanszírozásáról szóló törvény olyan technikai vagy adminisztratív jellegű követelményeket támaszt a civil szervezetekkel szemben, amelyekkel nem lesz egyszerű megbirkózni.
Összevetve: A magyarországi pályázati támogatások nélkül sokkal sivárabb lenne a felvidéki magyar civil szervezeti élet. Ha csak szlovákiai források állnának rendelkezésre, nagyon sok szervezet működése válna kilátástalanná, tevékenysége pedig passzívvá.
Nagykapos, 2019. április 18.
Készítette:
Ilko Zoltán
alelnök
Látta:
Varga Tibor
elnök
Jóváhagyta:
Kiss András
főtitkár