Civil szervezetek Ukrajnában

Ukrajna területén sok ezer civil szervezet működik. Törvényileg minden állampolgárnak aki, betöltötték a 18. életévüket, ifjúsági és gyermek szerezetek esetében 14. életévüket. Általánosságban elmondható, hogy egy civil egyesülés tagja lehet minden 14. életévét betöltött állampolgár.

A civil szervezetek regisztrációjáról a polgárok egyesületeiről szóló törvény 14. cikke határoz, mi szerint Ukrajna hivatalos szervéhez kell fordulni a bejegyzés kérelmével. A szervezetnek rendelkeznie kell alapszabállyal és legalább 3 alapító taggal. A regisztráció napjától követően önálló jogi személyként működik. Lehetősége van ingóságokat vásárolni, tagdíjat beszedni.

Lehetnek: Helyiek Országosak Nemzetköziek

Ukrajnában működő magyar civil szervezetek.

Egy közösség működésében sokszor húzóerőként szolgálhat a szervezetbe való tömörülés. A közös érdek és célok egységes tevékenységre késztethetik az érintetteket.

Ukrajnában Kárpátalja megyében tömörülnek a magyar civil szervezetek, melyekre igen széles körű tevékenysége jellemző. A vállalkozói szférától a diákképviseleteken át a kulturális- és egyházi szerveződésekig minden területet lefed valamilyen egyesület vagy társulás.

A legrégebbi és egyben a legnagyobb magyar civil szervezet az a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ).

A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség 1989. február 26-án alakult Ungváron. A KMKSZ a Kárpátalján élő magyarok kulturális, politikai és szociális érdekeit védő nemzetiségi társadalmi szervezet.

A KMKSZ alapvető feladata a kárpátaljai magyarság érdekeinek védelme. E tevékenységét a nemzetközi jogi normáknak és Ukrajna Alkotmányának, törvényeinek tiszteletben tartásával fejti ki. Részt vesz területünk és országunk politikai életében. A kárpátaljai magyarság egyéni és kollektív jogainak érvényesítése érdekében javaslatokat dolgoz ki az állami szervek felé. Képviselőjelölteket állít, választási kampányt folytat, szószólókat és tanácsadókat delegál az állami és önkormányzati szervekbe. Szorgalmazza a magyar nyelvhasználatának a törvényes keretek közti kiterjesztését a társadalmi lét valamennyi területére. Elősegíti kulturális értékeink megőrzését, hagyományaink ápolását. Gondoskodik nemzeti ünnepeink, történelmi évfordulóink méltatásáról.

A Szövetség célja: az Ukrajna Kárpáton túli területén élő Magyar nemzetiség kultúrájának, nemzeti hagyományainak, anyanyelvének megőrzése és ápolása, anyanyelvi művelődésének és oktatásának elősegítése, valamint az e célokkal kapcsolatos érdekek védelme. A KMKSZ tényezője kíván lenni a kárpátaljai magyarság s az ország politikai és kulturális életének egyaránt. Serkentője, ösztönzője kíván lenni mindazoknak a folyamatoknak, amelyek a magyarság belső önépítését szolgálják, olyan eredményekre törekszik, melyek a magyarság hosszú távú érdekeire összpontosítva népünk számára európai mércével mérhető jövőt teremtenek.

A Szövetség kapcsolatok kialakítására törekszik a Kárpát-medence más magyar politikai és kulturális szervezeteivel. Külkapcsolatainak súlypontját az anyaországgal való együttműködés képezi. Lényegesnek tartja, hogy törekvéseit a nemzetközi fórumokon is megjeleníthesse. A magyar nemzetrészeként a nemzetiségek között vállalja a híd szerepét: előmozdítja a népek közötti kétoldalú, kölcsönös jó viszonyt, s elősegíti a nemzeti azonosságtudat megőrzését és elmélyítését – mindazt, ami összeköt a még csak eljövendő európaiság jegyében.

Jelenleg 45000 taggal rendelkezik és több. mint 90 alapszervezettel elnöke, Brenzovics László. Tevékenysége során több más civil szervezet alapításában is segédkezett, ezek közül kiemelendő a KMKSZ Jótékonysági Alapítvány. A KMKSZ JA legfontosabb célja a Magyarországról érkezett támogatási források pályáztatása, felügyelése. 1 év leforgása alatt 10 000 db. pályázatot is lebonyolít az alapítvány. A legfontosabbak: Kárpátaljai óvodai gyermekétkeztetési program, A kárpátaljai magyar nyelvű közoktatásban dolgozók támogatása, gyermekútlevél-igénylési költségtámogatási pályázat, oktatás-nevelési támogatás. stb. A KMKSZ JA elnöke, Gulácsy Géza.

A kárpátaljai magyar oktatás szempontjából nagyon fontos szerepet tölt be a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség. (KMPSZ)

A KMPSZ a kárpátaljai magyar pedagógusok érdekvédelmi szervezete. A Szövetség vállalt feladatai közé tartozik a vidék magyar tannyelvű iskoláinak minőségi fejlesztése,pedagógusainak széles körű, igényes és magas szintű képzése, illetve a magyar nyelvű pedagógusok és az oktatás érdekeinek képviselete.

A KMPSZ már évek óta szervezi a pedagógusok kül- és belföldi továbbképzését, a diákok tantárgyi vetélkedőit, magyarországi és szülőföldi nyári táboroztatását.

A Szövetség a kárpátaljai magyar iskolák számára rendszeresen, évente megszervezi a tantárgyi vetélkedőket és versenyeket. A vetélkedők szervezésének célja a tanárok és diákok mobilizálása, a tehetséges gyerekek felkutatása és felkarolása. A helyi vetélkedők győztesei évente kapnak meghívást hasonló jellegű magyarországi rendezvényekre.

Szövetségünk 2002 nyarán kezdte el a magyar nyelven oktató tanárok intenzív posztgraduális képzését. Évente megszervezi a Kárpátaljai Nyári Kölcsey Pedagógusakadémiát, s népszerűségét bizonyítja, hogy mind többen jelentkeznek Erdélyből, Felvidékről és Délvidékről is.

A Pedagógusszövetség keretein belül önálló egységként működik a Tankönyv- és Taneszköztanács, melynek feladata a kárpátaljai magyar tannyelvű oktatási intézmények tankönyvellátásának javítása, az oktatás és nevelés hatékonyságát növelő taneszköz-ellátottságának bővítése. Ennek kapcsán a Tankönyv- és Taneszköztanács elindított egy folyamatot, melynek lényege kárpátaljai szerzők által írt segédkönyvek és munkafüzetek kiadása, az Ukrajnában érvényben levő tanterveknek megfelelően.

A Tankönyvtanács feladatának tekinti az iskolai könyvtárak fejlesztését, a könyvállomány gyarapítását, a könyvtárosok munkájának hatékonyabbá tételét. E célból 2002. február 16-án a Tankönyvtanács megalakította a Kárpátaljai Magyar Könyvtárosok Információs Egyesületét. Az egyesület egyik legfontosabb törekvése a könyvtárosok szakmai és számítógépes ismereteket adó továbbképzése.

A Pedagógusszövetségnek minden kárpátaljai magyar iskolában van képviselete, amellyel rendszeres kapcsolatot tart fenn. Ez a rendszeres kapcsolat lehetővé teszi az információ szabad áramlását és a gyakorlati programok lebonyolítását. A KMPSZ elnöke: Orosz Ildikó.

Az utóbbi években megerősödtek a gazdasági vonzatú civil szervezetek is. Ilyen a Kárpátaljai Magyar Vállalkozók Szövetsége. (KMVSZ)

A Kárpátaljai Magyar Vállalkozók Szövetsége (KMVSz), a Kárpátalján élő magyar vállalkozók gazdasági és szociális érdekeit képviselő társadalmi szervezet.

A Szövetség célja, a kárpátaljai magyarság gazdasági életének fellendítése, Ukrajna gazdaságába történő integrálása, megőrizve annak sajátosságait. Jogot formál gazdasági kapcsolatok létesítésére, hozzá hasonló belföldi és külföldi szervezetekkel.

Feladatai közé tartozik munkahelyek teremtése, szakemberképzés, szakmai konferenciák szervezése, a vállalkozók munkájához szükséges modern technológia beszerzése, információs központ létrehozása, a szövetség tagjai által megtermelt termékek értékesítésének elősegítése, pénzügyi alap léterhozása, stb. A szervezet már több, mint 650 regisztrált taggal rendelkezik, elnöke Virág László.

A másik ilyen aktív szervezet a

A Kárpátaljai Magyar Nagycsaládosok Egyesülete.

A civil szervezet 2012 szeptemberében alakult meg a Kárpát-medencei Családszervezetek Szövetsége támogatásával elnöke, Török Dénes. Jelenleg 320 család tagja az egyesületnek, amely körülbelül 3000 főt jelent.

Működésük e rövid időszakában már több nagyobb rendezvényt tudhatnak magukénak. Elsősorban nagycsaládos napokat tartottak Kárpátalja magyarlakta járásainak központjában, helyi csoportok alakítása céljából. Mert szükséges, hogy minél szélesebb körben halljanak a szervezet tevékenységéről, és minél több érintett család értesüljön az alkalmakról és lehetőségekről.

Az egyesület nagyobb rendezvényeihez sorolható a 2014 januárban megrendezett I. Kárpátaljai Nagycsaládos Nap. A rendezvény 300 vendéget számlált, akik között helyi és anyaországi meghívott vendégek, nagycsaládok is ott voltak.

Nem minden nagycsalád engedheti meg magának, hogy fesztiválokra vagy vidámparkba vigye a gyereksereget, hiszen ez az árakat tekintve igen költséges. A KMNE erre is lehetőséget teremtett. 2014 Júniusban megszervezte az első Kárpátaljai Magyar Nagycsaládos Gyereknapot a péterfalvi vidámpark területén. Itt vidám programok és kézműveskedés várta a gyerekeket, s persze a felnőtteknek szóló programokról sem feledkeztek meg a szervezők.

Pro Agricultura Carpatica Megyei Jótékonysági Alapítvány. Hét évvel

ezelőtt a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) arra a felismerésre jutott, hogy a családi

gazdaságokat támogatni, erősíteni kell. Így 2012 februárjában megalakult a Pro Agricultura Carpatica

Megyei Jótékonysági Alapítvány. A kilenctagú kuratóriumot olyan gazdák alkotják, akik különböző,

intenzív termelést folytató térségeket képviselnek Visktől egészen az Ungvári járásig.

A kuratórium több programot dolgozott ki, s azokat továbbította az alapító szervezet, vagyis a KMKSZ

felé.

Ha nyár, akkor strandolás. Ilyenfajta kikapcsolódáshoz egy négy- vagy ötgyermekes családnak igencsak a pénztárcája mélyére kellene nyúlnia. Ennek könnyítésére szolgált a KMNE Tóparti pihenés c. programja, melynek keretében az érdeklődő nagycsaládok ingyenesen használhatták a Kárpát- medencei Családszervezetek Szövetsége által kibérelt, a dédai tó partján fekvő egyik szektort.

KMKSZ Ifjúsági Szervezet KMKSZ ISZ

A KMKSZ társszervezete, melyet 2014 augusztásában szerveztek újjá. Jelenleg több, mint 1000 tagot számlál, ezzel Kárpátalja legnagyobb ifjúsági szervezetévé nőtte ki magát elnöke: Dobsa István. Székhelye Beregszászon működik. Az ISZ hét pontban összefoglalható főbb céljai és küldetése:

1) A kárpátaljai magyar ifjúság érdekvédelme, összefogása, megosztottságának mérséklése.
2) Ifjúsági hagyományőrző, identitásfejlesztő, anyanyelvápoló rendezvények szervezése és lebonyolítása.
3) A szülőföldünkön való maradás fontosságának hangsúlyozása, fiataljaink maradásra való sarkalása. 4) Természeti értékeink és kulturális örökségünk védelme.
5) A kárpátaljai magyar fiatal tehetségek támogatása.
6) A KMKSZ hasonló kezdeményezéseiben történő aktív közreműködés megvalósítása.
7) Kárpátalja nemzetiségi sokszínűségéből fakadóan elveikben és indíttatásaikban hasonló ifjúsági tömörülésekkel történő kapcsolatfelvétel, bízva az etnikai sokszínűségből fakadó kölcsönös előnyök kiaknázásában.

Több nagyobb programjuk van, mellyel igyekeznek színesebbé tenni a kárpátaljai fiatalok mindennapjait. A legnagyobbak: ISZ-Feszt, Suba Sándor Emléktorna, Mond el képekkel: Kárpátalja a Te szemeddel fotópályázat, Kárpátaljai Éjszakai Teremlabdarúgó Torna, ISZ-Horgászverseny, Újévköszöntő Jótékonysági Bál. Életre hívói a Kárpátaljai Közéleti Vezetőképzőnek, ahol jövőbeni közéleti vezetők képzése, felkészítése zajlik.

Kárpátaljai Református Ifjúsági Szervezet KRISZ

A KRISZ 2002 februárjában alakult meg. Politikai és egyéb irányzattól függetlenül olyan közösségként működik, melynek tagjai az ifjúságért, Isten kegyelmének megismertetéséért munkálkodnak. A mozgalmat néhány lelkes ifjú és fiatal lelkipásztor indította el. Taraczközi Ferenc, Dani Eszter, Zán Fábián Sándor és még sokan mások 2002-ben úgy döntöttek, hogy hivatalos keretek közé, szervezetbe próbálják tömöríteni a kárpátaljai református ifjúságot. Ennek eredményeképpen mára 300 körül van azon tagok száma, akik rendszeresen és aktívan részt vesznek a szervezet életében. Ez a szám azonban évről évre folyamatosan emelkedik.

Görögkatolikus Ifjúsági Szervezet (GISZ)

A GISZ 2001-ben jött létre. Célja a kárpátaljai magyar görögkatolikus fiatalság összefogása, segítése; egy olyan tér biztosítása számukra, mely lehetővé teszi a kapcsolatok kiépítését, a nyitást egymás felé.

A szervezet célközönségét elsősorban azok a fiatalok alkotják, akik egyházi, nemzeti és hagyományőrző értékeket képviselnek mind a saját közösségükben, mind a GISZ-en belül. Minden

olyan törekvést felkarol, ami egyházi értékeinket, nemzeti identitásunkat és a helyi hagyományokat ápol. Elnöke: Lődár Jenő atya.

A Kárpátaljai Magyar Cserkészszövetség

1991. december 15-én, Munkácson megalakult a Kárpátaljai Magyar Cserkészszövetség. Elnöke Popovics Béla, központja Munkács lett.

Jelenleg működő csapataik:
Munkácsi 1.sz. Zrínyi Ilona Cserkészcsapat
Csapi 3.sz. Széchenyi István Cserkészcsapat Beregszászi 4.sz. Bendász István Cserkészcsapat Nagyszőlősi 6.sz. Sólyom Cserkészcsapat Munkácsi 10.sz. Munkácsy Mihály Cserkészcsapat Eszenyi 12.sz. Balogh Sándor Cserkészcsapat
Viski 8.sz. Kölcsey Ferenc Cserkészcsapat

Benei 14.sz.II. Rákóczi Ferenc Cserkészcsapat

Dorcas Segélyszervezet Kárpátaljai Kirendeltsége

Maga a Dorcas Segélyszervezet egy keresztyén értékeket valló fejlesztési egyesület, melynek célja: segítséget nyújtani a szegényeknek és elesetteknek (Mt 25,31–46. bibliai ige alapján) vallási és politikai meggyőződéstől függetlenül, illetve nemre és bőrszínre való tekintet nélkül. Amint azt az igazgató elmondta, fejlesztésekkel, szociális segélyekkel igyekszenek hozzájárulni az önálló, emberhez méltó életvitel kialakításához. Tevékenységüket helyi partnerek bevonásával végezik.

A Dorcas három területen nyújt segítséget:

1. Sürgősségi támogatást ad háború- és katasztrófasújtott vidékeken. Jelenleg is több mint 750 menekültnek segít lakhatási, élelmezési adományokkal, ruházattal, illetve lelkigondozói tevékenységével.

2. Szociális segélyt nyújt nagycsaládok, öregek, fogyatékkal élők és más rászorulók számára. Kárpátalján a támogatott szegény és egyedülálló nyugdíjasok száma meghaladja az 550-et, akik hosszú ideje évente több alkalommal rendszeres támogatásban részesülnek. Szintén vidékünkön 434 nehéz anyagi helyzetű nagycsaládot részesít rendszeres anyagi és lelki támogatásban. Ezen kívül összesen 140 fogyatékkal élő gyermek és 100 árva gyermek kap segélyt rendszeresen. A szervezet Kárpátalján idén 270 tonnányi segélycsomagot osztott szét különböző falusi és városi iskolák, kórházak, árvaházak és családtípusú gyermekotthonok, valamint magánszemélyek között.

3. A Dorcas lehetőségei szerint fejlesztési terveket is támogat, melyek a társadalom peremére szoruló egyének és családok életkörülményeinek és életszínvonalának javítását célozzák meg. Idén a Nagygejőci Családorvosi Rendelőt újították fel, amely már a tizenötödik a sorban. Nagydobronyban és Kisdobronyban a roma iskolák és óvodák működtetéséhez is sokban hozzájárul célirányos projektjei révén.

Az ukrajnai magyar civil szervezetek gazdálkodása, pályázati lehetősége Magyarországon valamint Ukrajnában

A szervezetek közérdekű céljainak megvalósításához, a biztonságos működéshez elengedhetetlen feltétel a rendezett anyagi háttér, gazdálkodás megléte. Ukrajnában is bevett gyakorlat szerint a bevételek típusai alkalmazkodnak a szervezeti forma sajátosságaihoz, valamint az adott ország gazdasági helyzetéhez, a politikai döntésekhez. A bevétel megszerzésének formája lehet: pályázat, szerződésen alapuló juttatás/kifizetés vagy önkéntes felajánlás, azaz adomány.

A gyakorlat azt mutatja, hogy az Ukrajnában működő magyar civil szervezetek sajnos az ország irányából nem számíthatnak semmilyen forrásokra. A szervezetek működtetését Magyarország kormánya vállalta fel. Az utóbbi évek alatt a nemzetpolitikai törekvéseknek hála különböző támogatási csatornarendszerek épültek ki. A döntéshozó az valamilyen kormányzati szerv a kivitelezőnek a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt.-t bízták meg. Minden évben aktuális pályázati kiírás a “A magyar kultúráért és oktatásért” című központi és regionális pályázati felhívás, melyre nagy számban pályáznak a helyi magyar civil szervezetek. A keretösszeg maximum 2,5 millió forint a központi kiírásban és 500 000 forint a regionálisban. Három éve a Nemzetpolitikai Államtitkárság törekvéseinek köszönhetően a BGA Zrt. oldalán megjelent egy új pályázat, ami kifejezetten az ifjúsági civil szervezetek számára elérhető, a pályázható keretösszeg maxim 1 millió forint.

Problémák, aktualitások.

A civilek fáradozása nélkülözhetetlen, mert azt az értékes munkát, melyet ezek a szervezetek a közösségért végeznek, azt helyettük senki sem fogja elvégezni. Ukrajnában ez hatványozottan igaz, hiszen sok esetben az állam alapvető feladatait kényszerülnek ezek a szervezetek elvégezni.

Ebből adódóan komoly kihívásokkal kell szembenézniük. A legnagyobb problémát a humánerőforrás hiánya okozza. Nehéz gazdasági helyzet miatt, sokan kényszerülnek külföldön munkát vállalni. Egy civil szervezet munkája 80%-ban az önkéntességre alapszik, viszont nélkülözhetetlen egy szakmai apparátus, ami a szervezési, adminisztratív feladatokat ellátja. Jelenleg ez jelenti a legnagyobb kihívást, a szakmai hátteret biztosító egyének a szülőföldön való tartása.

Jövőkép

A kárpátaljai magyar közösség megmaradásának szempontjából, kiemelkedő fontossággal bír, hogy az aktív civil szervezeteink a jövőben is, képesek legyenek a működésre.

Az összehangolt működés szempontjából, kulcsfontosságú lenne minden év elején egy fórum, melyen a szervezetek vezetői tudnak találkozni, programokat egyeztetni. Egy ilyen közös megbeszélésen szó eshet közös rendezvényekről is. Az összehangolt működés eredményesebb munkát jelenthet mindenki számára.

Beregszász, 2019 április 19.

Készítette: Horváth Zoltán alelnök
Látta: Dobsa István
elnök

Jóváhagyta:

Kiss András főtitkár