Az 1848/49-es forradalom és szabadságharc évfordulójáról való méltó, felemelő megemlékezés Nagyváradon. A rendezvénysorozat célja a határon átnyúló nemzeti összetartozás eszméjének élővé tétele, a történelmi emlékezet generációkon átívelő továbbadása, valamint a partiumi magyarság kulturális és nemzeti identitásának megerősítése a helyi egyházakkal, oktatási intézményekkel és civil szervezetekkel való szoros összefogásban.

A megemlékezés és a tiszteletadás délután Nagyvárad több történelmi pontján vette kezdetét, ahol a jelen lévő intézmények, egyházak és civil szervezetek delegációi elhelyezték az emlékezés koszorúit. Az ünneplők fejet hajtottak többek között a Petőfi Sándor-szobornál is, szimbolizálva a forradalmi láng és a költészet örök összefonódását.

A városszerte zajló koszorúzási hullám után a megemlékezés utolsó, egyben fő köztéri állomása a nagyváradi Szacsvay-szobor volt. Itt, a nemzeti színű lobogók rengetegében a helyi diákok szimbolikusan egy száz méter hosszú magyar zászlót tartottak kifeszítve, hirdetve a közösség egységét. A központi rendezvény a Nemzeti Himnusz közös, szívbemarkoló eléneklésével indult a Nagyváradi Művészeti Líceum fúvószenekarának kíséretében.

Az ünnepi műsor és a fáklyásmenet útvonala: A Szacsvay-szobornál a helyi diákok és fiatalok magas színvonalú kulturális blokkja tette emlékezetessé az estet: a Művészeti Líceum és az Ady Endre Líceum tanulói tolmácsoltak forradalmi szavalatokat Meleg Vilmos színművésszel közösen, majd a művészeti líceum SuliBand együttese adott alkalomhoz illő koncertet. Az eseményen ünnepélyes keretek között elhangzottak a hazai és az anyaországi hivatalos diplomáciai képviseletek ünnepi üzenetei is, melyet a szobor megkoszorúzása követett hagyományőrző huszárok, cserkészek és vitézek díszőrsége mellett.

A Szacsvay-szobortól indult az ünnepség fénypontja, a hagyományos és méltóságteljes fáklyás felvonulás, amely hömpölygő tűzfolyamként világította be a váradi estét. A belvárosi sétálóutca felújítási munkálatai miatt a menet idén egy egyedi, különleges útvonalon vonult végig: a fáklyát tartó tömeg a Rimanóczy (Iosif Vulcan) utcán keresztül egyenesen a színház előtti Szigligeti-mellszoborig menetelt, ahol újabb ünnepélyes főhajtással zárult a szabadtéri megemlékezés.

Az ünnepség méltó lezárása: A fáklyás felvonulás megérkezése után a rendezvénysorozatot egy nívós színházi előadás koronázta meg. A színház patinás falai között zajló ünnepi előadás nemcsak művészi élményt nyújtott, hanem méltó, emelkedett és katartikus lezárást biztosított a nagyváradi március 15-i nemzeti ünnepségnek, felejthetetlen közösségi élménnyé kovácsolva az idei megemlékezést is.