A Nemzeti Stratégiai Program 2022-2027 jelenlegi kiírásai közbírtokosságok számára
2026. 06. 11.

Április 3-án Csíkszereda adott otthont a Csíkszéki Közbirtokosságok vezetőinek találkozójának, amelynek központi témája „A közbirtokosságok jelenlegi kihívásai a 2022–2027-es Nemzeti Stratégiai Program tükrében” volt.

Az eseményen több csíkszéki közbirtokosság képviselője, valamint szakmai és önkormányzati partnerek vettek részt, akik közösen vitatták meg az erdő- és legelőgazdálkodást érintő aktuális kérdéseket.

A találkozót Haschi András köszöntőbeszéde nyitotta meg, amelyben hangsúlyozta a közbirtokosságok történelmi és közösségi szerepét a helyi gazdaságban, valamint a fenntartható erdőgazdálkodás jelentőségét. Ezt követően a résztvevők áttekintették a 2022–2027-es Nemzeti Stratégiai Program közbirtokosságokra vonatkozó célkitűzéseit, különös figyelmet fordítva az uniós és hazai támogatási lehetőségekre, a digitalizációs és környezetvédelmi elvárásokra, illetve azokra a bürokratikus akadályokra, amelyek nehezítik a program gyakorlati megvalósítását.

A megbeszélések során több vezető is rámutatott a faanyagpiac ingadozásából, a fiatal generációk elvándorlásából, valamint az adminisztratív terhek növekedéséből fakadó problémákra. Emellett szó esett az erdővédelmi kihívásokról is, így például a klímaváltozás hatásairól, a kártevők elszaporodásáról és a fenntartható fakitermelés egyensúlyának megőrzéséről.

A közbirtokosságok vezetői egyetértettek abban, hogy hosszú távon csak összefogással, szorosabb együttműködéssel és rendszeres szakmai képzésekkel biztosítható a közbirtokosságok életképessége. Ennek érdekében javaslat született egy állandó egyeztető fórum létrehozására, ahol a csíkszéki közbirtokosságok közösen dolgozhatnának ki állásfoglalásokat és fejlesztési javaslatokat a döntéshozók felé.

A találkozó egyben lehetőséget teremtett a tapasztalatcserére, valamint új szakmai együttműködések megalapozására is. A szervezők kiemelték, hogy az ilyen jellegű rendezvények fontos szerepet töltenek be a civil tájékoztatásban és a közösségi párbeszéd erősítésében, hiszen lehetőséget biztosítanak arra, hogy a helyi közösségek hiteles információkhoz jussanak az erdő- és legelőgazdálkodást érintő aktuális változásokról, támogatási lehetőségekről és szakmai kihívásokról.

Összegzésként a résztvevők megerősítették elkötelezettségüket a közbirtokossági modell megőrzése és fejlesztése mellett, kiemelve, hogy a helyi közösségek jövője nagymértékben függ a közös tulajdonban lévő erdők és legelők felelős, átlátható és fenntartható kezelésétől.